... RÉMAUTÓ : ISMERTETŐ ...

Írta: DarkVenom
Készült: 2005. február 5.

Balesete után King életszemlélete, magatartása érezhetően megváltozott. Kiderül ez a sokat vitatott Setét Torony sorozat utolsó három kötetéből is (melyeket alig másfél év alatt írt meg), hiszen ezek gyors létrejötte is azt sugallja: valami megváltozott az íróban, mintha a halál szele olyannyira közel lett volna hozzá, hogy benne is tudatosult, élete nem végtelen. Ez a baleset utáni melankólia, magába fordulása eredményezte a rendkívül ellentmondásos Rémautót.

A címmel ellentétben nem egy "tipikus" King - horrort kapunk. A sztori, és úgy általában a cselekmény is (maga a címszereplő Buick is) csak díszlet, hogy is mondjam, "kinges kellék" ahhoz, hogy kifejtse azon gondolatokat, melyek a mű gerincét alkotják.

Hogy azért e kerettörténetről is legyen valami csekély szó: a hetvenes évek végén egy magára hagyott Buick '54-es kocsit vontatnak a D-egység bázisára. A kocsi rendkívül különös: kidobja a kavicsokat a kerekéből, makulátlanul tiszta, és ami a legérdekesebb, nincs benne motor (ugyanakkor korábban látták közlekedni). A járművet bevontatták a B garázsba, ahol ezután több évig egy helyben állt. Rengeteg titok lengte körül az autót: olykor gusztustalan lényeket árasztott magából, olykor hatalmas fényvihart kavart, és megbolondította az elektromos eszközöket. A fiatal újonc, Curt Wilcox a kocsi megszállotjává vált, és rendületlenül kereste a válaszokat, ám ahogy telt az idő, úgy hagyott alább érdeklődése is, ám mindig is a Buick rabja maradt.

A másik idősík, melyben a könyv játszódik, a 2002-es, és az ezt követő évek. 2002-ben Curt fia, Ned egyre többet jár a D-egységhez segíteni - apja korábbi élete érdekli (ugyanis az apja 1 évvel korábban egy véletlen(?) gázolás áldozata lett). Sandy Dearborn, az öreg rendőr, és társai pedig úgy döntenek, megpróbálják Nedet a lehető legjobban beavatni a Buick rejtélyébe... melyre azonban ők maguk se tudják a választ.

A regény nemcsak gondolataiban, hanem ütemében is eltért egy "átlagos" King könyvtől. Nincs igazán bonyolult cselekménye, nincs az a katarzis, ami sok más műnél megvan. Nem találhatóak meg az íróra jellemző részletes jellemábrázolások, valamint nem is igazán a karakterek állnak a középpontban. Nem...itt többről (vagy a die-hard King rajongók szerint kevesebbről) van szó.

Sokszor emlegettem a bizonyos "gondolat" szót. Mint fentebb írtam a Buick rejtélye csak eleinte érdekes, az olvasó a későbbiekben annak megoldására már nem is igazán kíváncsi, hiszen rájön, hogy abszolúte nem fontos a kocsi maga. Az fontos, amit King ezen keresztül felvet.

Hogy mik ezek a - lehet, csak bennem - felmerült gondolatok?

Vajon minden kérdésre, titokra van válasz, megoldás? Egyáltalán szükséges, hogy mindent tudjunk? Hiszen ha az ember valamire nem tudja a választ, könnyen napirendre tud térni felette, bármilyen természetfölötti, vagy különös is legyen az a dolog...ám egyesek az idő multával is kérlelhetetlenül válaszokat keresnek. Ugyanakkor észrevehető az idősebb generáció, "minden csoda három napig tart", ill. "egy vicc minden újszülöttnek új" hozzáállása, belenyugvása a megmagyarázhatatlanba, az elfogadás képessége, és ezzel szembenállva a fiatalság örök válaszéhsége, nyughatatlan feltárás-, és megoldás vágya.

Én az ajánlanám, hogy azok, akik King véresebb, konkrétabb és pergősebb könyveit szeretik, ezt mindenképp hagyják ki. Még azoknak se ajánlanám teljes szívvel, akiknek a Halálsoron - típusú könyvei tetszettek. Csak az olvassa el, aki képes elfogadni azt, hogy ez egy "kevésbé" King könyv, aki túl tud lépni azon, hogy ez nem egy szokványos horror, de még nem is dráma. Azt viszont garantálom, hogy aki végigolvassa a művet, maradandó élményt fog nyújtani. Nekem nagyon tetszett a könyv. És neked?