... VÉGÍTÉLET : ISMERTETŐ ...

Írta: Vic
Készült: 2003. február 15.

Cseppet sem könnyű elkezdeni beszélni vagy írni erről a regényről. Mondhatnék persze olyan közhelyeket, minthogy 'ez King epikai remekműve', 'ezt a regényt szereti a rajongók többsége a legjobban' vagy pedig, hogy 'ez a végső ütközet története'. Persze mindegyik kijelentés igaz is, de sajnos(?) egyik sem tudja kifejezni a regény teljes alapszituációját, és nem tud képet rajzolni arról a fantasztikus világról, amelybe elvezet bennünket.

Amit dióhéjban elmondhatunk az összetett cselekményről, a következő: 1990 nyarán elszabadul egy halálos vírus, amelyet az amerikai hadsereg fejlesztett ki. A vírus, amely szuperinfluenzaként vagy Gikszer Kapitányként válik ismertté, gyors ütemben terjed és szinte egy szempillantás alatt megsemmisíti az Egyesült Államok (és a Föld) lakosságának nagy részét.

Az emberiség csupán egy kis csoportja éli túl a halálos kört; ezek az emberek valamilyen oknál fogva rezisztensnek tűnnek. De ez a kis csoport sem egységes: az egyik fele egy 108 éves, nyájas nénit szeretne követni valahova Nebraskába, a másikat pedig egy szörnyűséges lény vonz "a bűn városába", Las Vegasba. Természetesen ez a felosztás legfőképpen a véletlen folytán történik - valakik az idős néniről, Abagail anyáról, mások pedig a sötét emberről álmodnak, aki most épp Randall Flaggnek nevezi magát...

Miután letelepedtek Boulderben, Abagail anya csoportjának legfőbb feladata és gondja egy újból működőképes társadalom létrehozása: el kell temetni a holtakat, helyre kell állítani az áramszolgáltatást, és új kormányt kell alakítani. A közösség pedig napról napra nagyobbodik. A másik oldalnak a jelek szerint kevesebb a gondja: Las Vegas, a Nyugat, a végső összetűzésre készül a Kelettel szemben - fegyvereket készít és katonákat képez ki. Az emberek hallgatnak a mesterükre, mert aki nem teszi, annak súlyos árat kell fizetnie.

A két fél közti végső ütközet elkerülhetetlennek tűnik, de a Keletnek még a tél beköszönte előtt információt kell szereznie a Nyugat valódi terveivel kapcsolatban. így aztán útnak indul három felderítő, hogy véghezvigye ezt a különösen veszélyes küldetést. Nem sokkal később pedig négy további ember követi őket, mert Abagail anya így rendelkezett. A Nyugatnak is megvan azonban a maga felderítője Boulderban: maga a sötét ember. És persze ott van még két boulderi lakos, Harold Lauder és Nadine Cross, akik a jelek szerint inkább Flaggnek engedelmeskednek, mint Abagail anyának.

A Végítélet nemcsak King leghosszabb műve (természetesen A Setét Torony-ciklus kivételével), de talán a ciklus mellett pályafutásának legnagyobb méretű vállalkozása is: hogy bemutassa, miképp jut el sok különböző ember Boulderbe vagy Las Vegasba, milyen volt életük a sorscsapás előtt, mik reményeik és félelmeik; hogy képet rajzoljon nekünk az új társadalomról, az új életről egyik, illetve másik oldalon; és hogy elképzelhető, eleven módon tárja elénk az egész sötét látomás végét.

Az Az című regény mellett a legemlékezetesebb szereplőkkel talán a Végítéletben találkozhatunk. Ha valaki elolvasta a Végítélet eredetiben is több, mint ezer oldalát, az többé sosem fogja elfelejteni például Stu Redman, Frannie Goldsmith, a néma Nick Andros vagy a szellemileg visszamaradott Tom Cullen alakját az egyik oldalon, és Lloyd Henreidet, Flagg "vak" alattvalóját vagy az őrült Szemétláda Embert a másikon. King (legalábbis az én esetemben) elérte, hogy mindig, amikor ezt a regényt olvasom, együtt érzek a szereplőkkel, törődöm velük, eme egész zűrzavar kellős közepén találom magam... és mi más lehetne a vágya egy írónak?

A Végítélet - az Az című regénnyel együtt - vélemenyem szerint nem csupán SK legjobb művei közé tartozik, de az egyik legkiemelkedőbb fiktív regény, ami valaha íródott. A Végítélet teljes változata, amely 1990-ben jelent meg eredetiben, bővített változata annak a regénynek, amelyet eredetileg 1978-ban adtak ki. Ez a változat többek között tartalmaz ahhoz a változathoz képest egy új szereplőt, aki nemes egyszerűséggel A Kölyöknek nevezi magát, és néhány olyan jelenetet, amelyet a mű hossza miatt az eredeti regényből ki kellett hagyni.