... CIKKEK ...

Mancs 1999. szeptember 10.

Unott mszrls

Stephen King rsaibl annyi film kszlt mr, mint taln mg egyetlen ms szerz mveibl sem, tegyk hozz: nagy rszk ignytelen frcm volt csupn, videotkk polcainak flkar lovagjai. Ebbl a kzpszer sorbl taln csak Stanley Kubrick rendezse ragyogott ki, na meg Brian De Palm, aki a most trgyalt film els rszt kvette el anno 1976-ban.

Persze mondhatnak az alkotk brmit, ez a film nem ms, mint folytatsba burkolt remake, mgpedig azon a tinihorror-fogyaszt amerikai ifjak szmra, akik biztosan kivennk videjukbl az eredetit Travolta s a tbbi szerepl rhejes frizurja lttn. Azrt van valami buta kerettrtnet a folytonossg kimagyarzsa vgett, de azt most hagyjuk, a lnyeg gyis teljesen ugyanaz.

A konfliktusok okozja itt is egy telekinetikus kpessgekkel rendelkez gimnazista lny, aki csitribe oltott Uri Geller, mgpedig a durvbbik fajtbl: az mg hagyjn, hogy pillantsval lelki a kvsbgrt, vagy hogy dlutn a hmzs helyett kanalakbl fon kosarat (br ezt nem is mutatjk), szval ez mg gy rendben is lenne, hsnnk viszont labilis idegzet Marilyn Manson-rajong, az ilyenekre pedig minden jobb rzs amerikai bigott katolikus szerint minimum a knkves krhozat vr, s ln: a hihetetlen iskolai stressz (kpzelhetik) hatsra rvizet, pokoltzet, adrendrsget kpes szabadtani brkire, gy sajt magra is, mondjuk az vzr bulin, ahol is elszabadul minden, aminek el kell.

Amellett persze az ember egy horrorfilmtl nem vr tulajdonkppen semmit, annyi mr csak az els rsz tiszteletben tartsa vgett minimum lett volna, hogy a feszltsget fokozatosan s hibtlanul nveljk egszen a vgkifejletig.

De mg ez sem sikerlt.